-Balogh Tünde-
A húsvéti ünnepkörhöz szorosan kapcsolódó tárgyi jelkép a hímes tojás, húsvéti tojás. A tojás maga, egy ősi termékenységszimbólum, egyben a világ és a természet újjászületésének a jelképe is. A húsvéttal, mint keresztény ünneppel szoros kapcsolatban van. Az egyházi szimbolika szerint a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi.
A tojásnak mágikus erőt tulajdonítottak, a vele folytatott mágikus praktikák, hiedelmek többek ...
Sok szó esik manapság az iskoláztatás költségeiről, sok családnak nem könnyű a gyerekek taníttatását finanszírozni. nem volt ez másképp régen sem.
A Magyar Hírmondó 1792. július 13. számában megjelent egy olvasói levél, amely Tessedik szarvasi mezőgazdasági iskoláját dícséri, leírva azt is, hogy pontosan milyen költségekkel jár a bentlakásos iskolában a taníttatás.
A Magyar Hírmondó címlapja.
Álljon itt az eredeti szöveg teljes ...
A Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 2. évfolyamában Ruisz Gyula tollából egy cikksorozat jelent meg Tessedik Sámuel adomái, önéletirásának megvilágositásához címmel. Az első cikk lábjegyzetében Ruisz forrásként Tessedik egy kéziratban maradt munkájára hivatkozik: Anekdoten zu der Erläuterung der Biographie S. Tessedik's.
Tessedik portéja. Forrás: http://reformacio.mnl.gov.hu
Tessedik önéletírása Zsilinszky Mihály államtitkár fordításában ...
A 19. században öt alkalommal érte utól Szarvast a kolerajárvány: 1831-ben, 1841-ben, 1849-ben, 1855-ben és 1873-ban.
Kolera. A kép forása: Mult-kor történelmi portál
Az 1855-ös járványól a Vasárnapi Újság is megemlékezett:
Szarvason a kholera ez idén nagyobb mértékben dühöng, mint 1831-ben. Tisztaság a városokban! ez a kholera ellen egyetlen védelem; mert semmi sem táplálja azt annyira, mint ronda udvarok, pocsétás utczák, halomra ...
Benka Gyula A szarvasi főgymnasium története ( Gyoma, 1895 ) című munkájában részletesen bemutatja az 1791-ben elkészült Tessedik-féle iskolaépület történetét. Tessedik negyed évszázadon át működtette a mezőgazdasági iskoláját, amelyet azonban utolsó éveiben bezárni kényszerült. 1834-ben újból iskolaépületként működhetett tovább.
Az iskola épülete. Forrás: OSZK
Alábbiakban Benka Gyulát idézzük.
" Midőn a főgymnasium a ...
1839-ben jelent meg Fényes Elek Magyar országnak, 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben című munkája.
A 4. kötetben mutatja be Békés megyét. Tessedik iskolájáról így ír:
A’ boldogult Tessedik Sámuel szarvasi evang. prédikátor 1790-ben Szarvason az evang. ekklésia költségén egy Gyakorlati gazdasági Intézetet állitván-fel, ez által igen sok jó magot hintett el az ide való nép közt: mert ...
A Tessedik Sámuel Múzeum alapításának célja a helyi történelmi és kulturális örökség bemutatása, Szarvas és környéke régészeti, történeti, néprajzi, helytörténeti értékeinek megtartása, ápolása, ezen értékek minél szélesebb körben való bemutatása.
Kép forrása: reformacio.mnl.gov.hu
A múzeum épületét Tessedik Sámuel szarvasi evangélikus lelkész építtette 1791-ben barokk stílusban. Ez volt az ország első mezőgazdasági iskolája. Az ...