Sok szó esik manapság az iskoláztatás költségeiről, sok családnak nem könnyű a gyerekek taníttatását finanszírozni. nem volt ez másképp régen sem. 

A Magyar Hírmondó 1792. július 13. számában megjelent egy olvasói levél, amely Tessedik szarvasi mezőgazdasági iskoláját dícséri, leírva azt is, hogy pontosan milyen költségekkel jár a bentlakásos iskolában a taníttatás. 

A Magyar Hírmondó címlapja. 

Álljon itt az eredeti szöveg teljes terjedelmében: 

Békés Vármegyéből, ezeket írja egy jó Hazafi, és szemes Magyar Utazó:
" A’ melly Magyar, okossan óhajtja Hazája’ boldogságát: az erre vezető eszközöknek gyarapodását is nagy örvendezéssel szemléli az. - Valakik értenek a ’ dologhoz: mind meg-esmérik, hogy fő, és kiváltképpenvaló az említett eszközök közzűl a’ szorgalmatosságnak Nemzetünk között való nevekedése. Mit tett Békés - Vármegyében, Szarvason, ’s tesz hova tovább ama' fáradhatatlan Hazafi, Tisz. Theschedik Úr: bőv esmerettséget vehetett erről a’ két Magyar Haza, mind a’ Hadi és más nevezetes Történetek nevű előbbeni betses Munkájokból az Uraknak; mind pedig a’ mostaniból — a’ Magyar Hírmondóból — úgy hogy nints egyéb hátra; hanem hogy a’ melly gondos Szülék, jó Gazdákká, 's Gazdasszonyokká akarják készíttetni Gyermekeiket: tsak kűldjék Szarvasra, meg fogják tapasztalni, hogy jobb ’s gazdagabb örökséget nem hagyhattak vólna soha is ezeknek, mint hogy azt a' kevés költséget ki-adták érettek, a’ mellybe kerül a' Szarvason való tartás, és taníttatás*).

*) A' Szarvasi tartás' díjja, nem megy többre 50-60-70 forintoknál, mellyekhez 30-40 forint mellesleg-való költség kívántatik; a' tanításért pedig 2-10 forint. - Német országon, hiresek a' Stuttgárdi, és Schnepfenthali Szorgalmatosság-Oskolák. De ha valaki, ezekbe kivánkozna magyar Országból, tsak az úti költsége is belé kerülne egy két száz forintba; az ott való esztendei tartózkodás pedig 5, 6, 7, 8 száz, 's ezer forintba is; azonban keveset hallana arról: mi terem, 's mire van még szükség Magyar Országon? pedig nékünk Magyaroknak, effélét kell vóltaképpen hallani, ha akarunk bóldogulni.

De mit is jelentett akkor ez az ár? Mennyibe került az oktatás?  

• A Magyar Hírmondó adatai szerint ebben az időben 2 pozsonyi mérő búza (kb. 125 liter, amiből kb. 100 kg liszt készült) ára 3 forint volt. Ha a fenti árakból indulunk ki, mintegy 3.300 kg liszt ára volt a taníttatás költsége. 

• Hódmezővásárhelyen 1791-ben egy kapás napszámos napi 10 krajcárt, azaz kb 1/6 forintot keresett (1 forint = 60 krajcár), azaz 1 forintot 6 nap alatt keresett meg.

• 1786-ban a nagyharsányi tanító éves bére nagyságrendileg 66 Forint / év volt. 

• Az 1780-as években egy Pest - Pozsony utazás a fuvaros céheknél 3 forintba került.