1839-ben jelent meg Fényes Elek Magyar országnak, 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben című munkája. 

A 4. kötetben mutatja be Békés megyét.  Tessedik iskolájáról így ír: 

A’ boldogult Tessedik Sámuel szarvasi evang. prédikátor 1790-ben Szarvason az evang. ekklésia költségén egy Gyakorlati gazdasági Intézetet állitván-fel, ez által igen sok jó magot hintett el az ide való nép közt: mert ezt nem csak okszerűbb gazdálkodásra, gyümölcs nemesítésre, takarmány növények, u. m. luczerna, lóhere termesztésre, hanem egyszersmind len, kender gyapjúból való fonásra, szövésre, festésre, 's több technológiai ismeretekre is oktatta; de fájdalom ! ezen hasznos Intézet részint a' nép szerfeletti értelmetlensége, részint némi tisztitársi viszálkodások miatt régen megszűnt, s újabb helyette nem állíttatott. —- Általjában véve a' földművelés Békésben igen alsó fokán áll a’ műveltségnek· így itt sokan őszi vetés alá is egyszer, mások kétszer szántanak, de akkor is roszúl; ugarolni csak nem régen kezdenek, ’s a’ gyomos földet tengeri termesztéssel szokták javítani; szántásra felesleges erőt vesztegetnek, 4—6 erős ökörrel, 1 lóval végezvén ezt, 's több illyenek. — Kézművesek számosan és jók vannak Gyulán és Szarvason, sőt szükségesebb mesterember minden helységben találtatik itt, de ezek nyáron inkább mezei munkások. A szarvasi kézműves Erdélyt is bejárja portékáival.